90. Maga Jézus hangsúlyozza, hogy ez az út annyira szembe megy az árral, hogy életével a társadalmat megkérdőjelező, zavaró személyiséggé tesz bennünket. Emlékeztet rá, hogy milyen sokakat üldöztek és üldöznek azért, mert harcoltak az igazságosságért, és úgy éltek, hogy feladataikat az Istennel és a többiekkel együtt oldották meg. Ha nem akarunk elmerülni valami homályos középszerűségben, ne keressük a kényelmes életet, mert “aki meg akarja menteni az életét, elveszíti” (Mt 16, 25). 91. Ha az evangéliumért akarunk élni, nem várható, hogy minden kedvezően alakul körülöttünk, mert a hatalom törekvései és a világi érdekek ellenünk hatnak. Szent II. János Pál mondta, hogy “a társadalom elidegenedik, ha a társadalmi berendezkedés, a termelés és a fogyasztás formái megnehezítik az önátadás megvalósítását és az emberek ...

87. Ez a boldogság eszünkbe juttatja a szakadatlanul ismétlődő háborús helyzeteket. Számunkra megszokott, hogy konfliktusok, vagy legalábbis meg nem értések okozói vagyunk. Például hallok valakiről valamit,  és mindjárt megyek és elmondom egy harmadiknak, ráadásul készítek egy újabb, kissé bővített változatot, és azt terjesztem. És ha sikerül nagyobb kárt okoznom, elégedetebb is vagyok. A közbeszéd világa, amelyet a kritikára és a rombolásra kész tömeg éltet, nem szerez békét. Ez a tömeg inkább a béke ellensége. és semmiképp sem boldog. 88. A békességszerzők a béke forrásai, építik a békét és a barátságos társadalmat. Azoknak, akik mindenütt hintik a béke magvait, Jézus csodadolgot ígér: “Isten fiainak hívják majd őket” (Mt 5,9). Tanítványainak azt parancsolta, hogy amikor belépnek egy házba, ezt mondják: “Békesség e ...

83. Ez a boldogság azoknak szól, akiknek egyszerű, tiszta, szenny nélküli a szíve, mert ez a szív, amely tud szeretni, nem enged be az életébe semmit, ami fenyegeti, gyengíti vagy veszélyezteti a szeretetét. A Bibliában a szívünk az igazi szándékai azok, amelyeket a kifelé mutatott dolgok felett igazában keresünk és vágyunk: “Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet” (1Sám 16,7). Ő a szívben akar szólni hozzánk (vö. Oz 2,16), a szívünkbe akarja írni a törvényét (vö. Jer 31,33). Végül új szívet akar adni nekünk (vö. Ez 36,26). 84. “Nagy gonddal őrizd a szívedet” (Péld 4,23). Az Úr előtt értéktelen, amit beszennyez a hamisság. “Menekül a hamisságtól, távol tartja magát az esztelen gondolatoktól” (Bölcs 1,5). Az Atya, aki ...

80. Az irgalmasságnak két összetevője van: adni, segíteni, szolgálni másoknak és megbocsátani, megérteni. Máté ezt egy aranyszabályba foglalja össze: “Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük” (7,12). A Katekizmus emlékeztet, hogy ezt a törvényt “minden esetben” alkalmazni kell, különösen akkor, “ha az ember olyan körülmények közé kerül, amelyek bizonytalanná teszik az erkölcsi ítéletet és megnehezítik a döntését”. 81. Az ajándékozás és a megbocsátás próbálkozás arra, hogy életünk valamit tükrözzön Isten tökéletességéből, aki túláradó módon ajándékoz és megbocsát. Lukács evangéliumában emiatt nem azt találjuk, hogy “legyetek tökéletesek” (Mt 5,48), hanem hogy “legyetek irgalmasok, mint Atyátok is irgalmas. Ne ítéljetek el senkit, s akkor  benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg  és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkot ti ...

77. Az “éhezés és szomjazás” nagyon intenzív tapasztalatok, mert elsődleges igényeket fejeznek ki, és túlélési ösztönhöz kapcsolódnak. Vannak emberek, akik hevesen törekszenek az igazságosságra, és nagy erővel vágyódnak rá. Jézus azt mondja, hogy az ilyeneket jóllakatják, akár gyorsan akár késlekedve érkezik az igazságosság, és mi együttműködhetünk ezért, még ha nem is mindig látható fáradozásunk eredménye.  78. De az igazságosság, amelyről Jézus beszél, nem az, amit a világ keres, amit gyakran önző érdekek beszennyeznek, és hol innen, hol onnan manipulálják. Látjuk, milyen könnyű belesodródni egy korrupt bandába, részt venni az “adok, hogy adj” mindennapi politikájában, amelyben minden eladó. És milyen sokan szenvednek az igazságtalanságoktól, milyen sokan nézik tehetetlenül, hogy mások osztoznak az élet tortáján. Vannak, akik feladják az igazi igazságosságért való ...

75. A világ az ellenkezőjét kiínálja: a szórakozást, az örömöt, az élvezeteket, a tréfát, és azt mondja, hogy ezek teszik széppé az életet. A világi ember, ha a családban vagy a környezetében betegség vagy probléma támad, félrenéz, próbálja nem tudomásul venni. A világ nem akar sírni, inkább leplezi, elrejti a fájdalmas helyzeteket, nem akar tudni róluk. Sok energiát fordítanak arra, hogy meneküljenek a fájdalom közeléből, mert azt hiszik, hogy el lehet kendőzni a valóságot, amelyből soha, de soha nem hiányozhat a kereszt. 76. Aki a dolgokat a maguk valóságában látja, aki engedi, hogy fájdalmak érjék és tud sírni a szívében, az képes átélni az élet mélységeit és igazán boldog lenni. Az ilyen embernek vigasztalásban lesz része, de Jézus, és nem ...

71. Megdöbbentő kifejezés ez ebben a világban, amely kezdettől fogva az ellenségeskedés helye, ahol mindenütt veszekednek, mindenfelől gyűlölködnek, ahol állandóan osztályozzuk a többieket eszméik, szokásaik, nyelvük, öltözködésük alapján. Összességében a gőg és hiúság világa, amelyben mindenki at hiszi, hogy joga van a többiek fölé kerekednie. Ennek ellenére, bár lehetetlennek tűnik, Jézus más stílust javasol: a szelídséget. Ezt gyakorolta ő a tanítványaival együtt, és ezt láthatjuk jeruzsálemi bevonulásakor: “Nézd, királyod jön hozzád, szerényen, szamárháton, a teherhordó állat csikaján” (Mt 21,5 vö. Zak 9,9) 72. Ő mondta: “Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és megtaláljátok lelketek nyugalmát” (Mt 11,29). Ha másokkal követelőzők és erőszakosak vagyunk, végül elfáradunk és kimerülünk. Ha azonban korlátaikat és hibáikat gyengéden és szelíden, fölényeskedés nékül látjuk, ...

67. Az evangélium arra hív, hogy ismerjük meg szívünk igazságát, , hogy láthassuk mire alapozhatjuk biztonsággal az életünket. Rendes körülmények között a gazdag ember biztonságban érzi magát a gazdagságában, és azt gondolja, hogy ha a gazdagsága veszélybe kerül, egész földi életének értelme szertefoszlik. Maga Jézus is szólt erről az esztelen gazdagról szóló példabeszédben, amelyet arról a magabiztos emberről mondott, aki balga módon nem gondolt arra, hogy még aznap meghalhat.  68. A gazdagság semmiről nem biztosít téged. Sőt, amikor a szív gazdagnak érzi magát, annyira önelégült lesz, hogy nem hagy helyet Isten szavának, hogy szeresse a testvéreit, vagy hogy örüljön az élet jelentősebb dolgainak. Ezzel megfosztja magát a nagyobb javaktól. Ezért nevezi boldognak Jézus a lélekben szegényeket, akiknek szegény a szívük, ...

14. Nem kell püspöknek, papnak, szerzetesnek vagy szerzetesnőnek lennünk, hogy szentek legyünk. Gyakran megkisért bennünket az a gondolat, hogy az életszentség azok kiváltsága, akiknek megadatik a mindennapos teendőktől való távolmaradás, és sok időt szentelnek az imádságra. Nem így van. Valamennyien arra kaptunk meghívast, hogy szentek legyünk; azáltal, hogy szeretettel élünk és mindegyikünk fölajánlja a maga tanúságtételét a napi teendőiben, épp ott, ahol van. Szerzetesnő vagy? Szerzetes vagy? Úgy légy szent, hogy örömmel éled meg önátadásodat. Házas ember vagy? Úgy légy szent, hogy szereted és gondozod a férjedet vagy a feleségedet, ahogyan Krisztus törődik az Egyházzal. Kis ember vagy? Úgy légy szent, hogy becsülettel és szakértelemmel végzed a munkádat a testvérek szolgálatában. Szülő, nagymama vagy nagypapa vagy? Úgy légy szent, hogy ...