A Tau jelentése
A Tau kereszt a görög T betű formáját viseli, ami egy keresztet jelenít meg.
Szent Ferenc a Tau keresztet és annak jelentését az antonitáktól kölcsönözte, mely férfi szerzetesrendet 1095-ben alapítottak kizárólag arra a célra, hogy tagjai a leprás betegek gondját viseljék.
A Tau kereszt a világi Ferences testvérek ismertető jegye szerte a világon. Szent Ferenc közeli ismeretségben volt az antonitákkal, mivel ők segédkeztek az Assisiben található leprásházban illetve a Szent Balázs kórházban is Rómában, ahol Ferenc később sok időt töltött.
Szent Ferenc az antoniták közvetlen befolyása révén ismerkedett meg a Tau jelentésével, de ami a legnagyobb hatással volt rá, és ami révén a kereszt igazán kedvessé, majd végül saját jelképévé is vált, az a Negyedik Lateráni Zsinat volt. Ince pápa az akkor tartott szentbeszédében Ezékiel próféta következő szavaira hivatkozott:
„Járd be a várost, járd be egész Jeruzsálemet, és jelöld meg kereszttel azoknak az embereknek a homlokát, akik siránkoztak és bánkódtak a szörnyűségek miatt, amelyeket művelnek benne” (Ez 9,4). Azaz: a választottak, akik aggódnak a világ sorsa felől, a kereszt: a Tau szimbólumával lesznek megjelölve.
A Tau a héber abc utolsó betűje is, és mint olyan, arra a keresztre utal, amire még nem szögezték fel Pilátus tábláját (I.N.R.I.): így annak épp olyan alakja volt, mint a Tau betűnek. Ez az a jel, amit azok a keresztények használnak, akik az apostollal együtt vallják: “…szóba sem jöhet, hogy bármivel is büszkélkedjek, kivéve a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, akin keresztül a világ megfeszíttetett számomra, és akin keresztül én is keresztre feszíttettem a világért.” (…) Legyetek tehát a Tau mesterei!
“Legyetek a Tau bajnokai”
Ez a mondat Ferenc tanításainak legkedvesebb témájává vált. Valószínűleg akkor zárhatta igazán mélyen a szívébe, amikor III. Ince pápa ezzel fejezte be szentbeszédét: „Legyetek a Tau bajnoka”. Sőt, mi több, Ferenc valószínűleg személyes jelmondatának tekintette, és ezért a Tau keresztet is megtette saját szimbólumává: ez vált rendjének és aláírásának is jelképévé, mindenfelé felfestette, amerre csak járt, és egész további életében nagy elköteleződéssel volt iránta.
A Tau Ferenc számára életének igazi, hiteles kifejeződését jelentette, számunkra pedig a saját keresztény hivatásunk és őszinte válaszunk jelentőségének emlékeztetőjeként szolgál.
Ha a Tau kereszttel jelét vagy magát a keresztet viseljük, azt üzenjük a világnak, hogy elköteleződtünk egy olyan életforma mellett, melyben a Ferences lelkiség szerinti folyamatos megtérés a középpontban van. Ez nem azt jelenti, hogy egyszercsak, hirtelen megtérünk, hanem azt, hogy napról napra, hónapról hónapra, évről évre az Úron tartjuk a szemünket, mivel egyetlen célunk, hogy folyamatosan felé és csak felé haladjunk. (Mary Margaret, 1989)
Shalom
A Tau kereszt a Shalomban a kiválasztottak jelképe, akiket Isten misszióra hív. Szent Ferenc példáját követve tudatában vagyunk ennek a meghívásnak, és igent akarunk rá mondani.
Szent Ferenc lelkiségének magját helyezzük szívünkbe ebben a hivatásban és a közösségben. Ezért a Tau a kiválasztottság szimbóluma számunkra és a világ számára is.
A Shalom Hivatásban a Tau kereszt minden egyes sajátosságának egyedi, különleges jelentése van:
A kereszt fából készül, melyet saját magunk faragunk ki annak jeleképp, hogy a Shalom Közösségben meg kívánjuk élni a szegénységet: hogy kizárólag azon keresztül éljünk, amit Isten cselekszik a kezeink és a munkánk által;
A kereszt egy fonalból készült láncon függ, mely védőszentünk, Szent Teréz szavaira emlékeztet minket: „Ebben az életben minden elmúlik. Isten egyedül elég.”;
Mivel a Tau-t Szent Ferenc használta, a kereszt az ő fontosságára is utal a hivatásunkban;
A keresztre a „Shalom” szó van írva héber betűkkel, ami azt a héber értelemben vett teljes és valódi békét jelenti, aminek apostolai és követei kívánunk lenni;
A „Shalom” szó a kereszten továbbá azt is jelenti, hogy számunkra ez a béke maga Jézus;
A „Shalom” szót tűzzel égetik a keresztbe, ami számunkra Isten tévedhetetlen választását és a szívünkbe égetett hivatást szimbolizálja.
Minden alkalommal, mikor levesszük vagy megcsókoljuk, ezt mondjuk: „Köszönöm Uram, hogy kiválasztottál engem”.
Jussara Lima Dias, Katolikus Shalom Közösségi tag ’Orando com a Bíblia e São Francisco de Assis’ c. könyvéből. Kiadó: Shalom.