A Kereszt előtt

Mielőtt a mi urunk Istenünk feláldozta magát a kereszten, volt egy felkészülés neki és az ő tanítványainak.

Fontos tudni, hogy a keresztre feszítés nem csak egy egyszerű esemény volt, amit Jézus várt, megtörtént és megváltott minekt!

Mielőtt a mi Urunk feláldozta magát volt egy felkészülése.

Jézus 33 éves volt, már volt egy története, voltak a tanítványai (egy közösség), és több dolog történt Jézus életében, amivel felkészült (erre a nagy eseményre)

Mondhatnánk, hogy apránként felajánlásról felajánlásra Jézus felkészítette magát 

• Amikor születtet jászolban feküdt
• Pár hónappal később elmenekült Egyiptomba, mert Heródes meg akart ölni őt
• Személyesen a Sátán kísértette őt
• Nem neki volt a legjobb csoportja/közössége (egyik elárult és másik megtagadta őt)
• Sok helyen nem fogadták be, vagy meg akarták kövezni
• A Farizeusok között nem értették meg őt, elítélték, haragudtak rá, feszülten fordultak hozzá, sok olyan kérdést tettek fel neki, amit senki nem tudott volna megválaszolni. Olyan problémákkal halmozták el, ami mindenkinek stresszes lenne…
• Mielőtt Jézus meghalt, volt egy boldog és szenvedéssel teli története.
• A kereszt követte Jézust, születésétől a haláláig

 

A kereszt előtt 2 eseményről szeretnék beszélni nektek, ami konkrétan felkészítette Jézust a nagy feláldozására.

 

1. Máté 16 21-23 Jézus először szól nyíltan haláláról és feltámadásáról

 Jézus először azokat készítette fel, akik szerették (a tanítványait) arra, hogy elveszítik őt ( amikor szenvedünk azok, akik szeretnek engem, valamennyire szenvedni fognak értem, aggódni miattam…

Nem így működik a családunkban, kapcsolatainkban …stb? 

^“Ettől kezdve Jézus jelezni kezdte tanítványainak: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad. Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki ezekkel a szavakkal: „Isten mentsen, Uram! Ilyesmi nem történhet veled.” Megfordult és rászólt: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak.”

Olyan világban élünk, amelyben mindig szükség van arra, hogy érzéstelenítsük, csillapítsuk a fájdalmakat. Már nem található a mai világban a türelem, az hogy idővel megértsük a belső sebeinket, nincs már időnk a meggyógyulásra… minden gyors lett , minden praktikusabb lett és amikor Péter jó szándékkal fordult Jézushoz ő rászólt Péterre: „Távozz tőlem! nem arra van gondod Amit Isten akar! Isten adni akar a sebeinknek (életünknek) megfelelő „orvosságot”, ami talán lassabban fog menni, ami talán más úton fog járni, mint amilyet terveztünk… de ez a megfelelő „orvosság” nekünk!

Jézus tudta mi az ő útja, mi volt az Atya akarata és, hogy hogyan kellett megváltozni neki a világot. Nem mindig a legkönnyebb utat kell választanunk, nem mindig ez hozza meg nekünk az igazi gyógyulást VÁLASZTANUNK KELL AZ ATYA AKARATÁT, ÉS EZ NEKÜNK ELÉG LESZ.

Mit tanulhatunk ebből?       

Első lépésünk, amikor valaki szenved az, hogy vígasztalni akarunk, mondani egy jó szót és ez korrekt. (Ne aggódj, hamar el fog múlni ,mint Péter….)

De valójában mit vár tőlünk Isten a szenvedés előtt? Vajon milyen választ akart Jézus hallani Pétertől?

Nem talán ezt: Megyek ahova te mész, követem a te utadat! Ha te szenvedsz én is fogok…

„ Uram, mást nem tehetünk, mint téged őrülten szeretni! Átadom magam neked minden gyengeségemmel együtt. Felemészt az irántad való szeretet és a te Királyságod szolgája leszek” (Moysés Azevedo)

Igen, az Isten tervét nem lehet megérteni (akár szenvedéssel) a mi életünkben, ha nincs bennünk a szeretet lelke, aki lángra lobbantja a lelkünk és ösztökél a végtelen szeretet felé.

Adj nekünk JóIsten ilyen szeretetet, ami mindenek fölött keresi az Atya akaratát!

                       

2. Máté 26 36-46 A Getszemáni kertben

^“Közben odaért velük a Getszemáni nevű majorba. „Üljetek le – mondta tanítványainak –, én arrébb megyek és imádkozom.” Csak Pétert és Zebedeus két fiát vitte magával. Egyszerre szomorúság fogta el, és gyötrődni kezdett. „Halálosan szomorú a lelkem – mondta nekik. – Maradjatok itt és virrasszatok velem!” Valamivel odébb ment, és arcra borulva így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” Aztán visszament tanítványaihoz, de alva találta őket. Szemére vetette Péternek: „Még egy órát sem tudtok velem virrasztani? Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban erőtlen.” Másodszor is elment és így imádkozott: „Atyám, ha nem kerülhet el ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen akaratod szerint!” Amikor visszatért, megint alva találta őket. Erre otthagyta őket, újra elment, és harmadszor is ugyanazokkal a szavakkal imádkozott.Aztán visszament tanítványaihoz, s így szólt: „Aludjatok csak és pihenjetek! Elérkezett az óra. Az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek föl, menjünk! Nézzétek, itt jön, aki elárul.”     

• Már itt Jeruzsálemben volt Jézus! Nem lehetett visszafordulni, hátrálni, elmenekülni! 
• Itt találhatjuk meg, Jézus titkát. Mielőtt megy a keresztre, ment IMÁDKOZNI, megszilárdítani az Atya akaratát benne.
• A szenvedés előtt Jézus félt, de belepte a kereszt logikája: Mi a kereszt logikája? Adni az életet, élni nem csak magamért, felajánlani életemet, és engedni, hogy a kereszt végrehajtsa az életet bennem és a másikban.       

  Mit tanulhatunk ettől?

Hányszor van, hogy egy nehéz helyzet előtt nem is imádkozunk. Honnan jönnek a döntéseim?

Sokszor nem is tudunk változtatni a helyzeten, de jobban tudjuk befogadni, tudunk erőt kapni.     

„Isten akarata életünk teljes boldogságának útja. Isten akarata a kereszt és feltámadás, a fájdalom és öröm, erőszak és béke misztériuma. Isten akarata az út, melyen a Szentlélek kedvesen és szeretetet igényelve vezet minden személyt, hogy feltétlen beleegyezését adja (“Így legyen”) az Atyának. Így történt Krisztussal a Keresztelőn és a Getszemáni kertben.” (Moysés Azevedo)

A Kereszten

A Kereszt történetét már megismerünk:

– Jézus elfogatása

– Jézus Kaifás előtt.

– Péter megtagadja Jézust.

– Jézus Pilátus előtt.

– Jézus kigúnyolása.

– Jézus keresztre feszítése.

– Jézus halála.

Krisztus keresztje nem azért jött, hogy megsokasítsa a szenvedést a világban, hanem azért, hogy értelmet adjon a szenvedésnek, és győzelmet a fájdalom fölött.

A kereszten Jézus szenved ugyanúgy, ahogy mi is a mostani szenvedéseinkkel: a veszteséggel, magánysággal, megvetéssel, erőszakkal, szégyennel, hogy megváltson minket.

Ahogy látjuk Jézust a Kereszten, 2 dologról szeretnék emélkedni veletek

 

1. Jézus csendje

A keresztre feszítés körülbelül 6 óráig tartott és legtöbbször Jézus csak csendben maradt! 7 mondatot mondott a 6 óra alatt.

„Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”

– „Istenem, Istenem, miért hagytál el?”

– „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.”

– „Asszony, nézd, a fiad!”²⁷Aztán a tanítványhoz fordult: „Nézd, az anyád!” 

– „Szomjazom!”

– „Beteljesedett!”

– Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.

 

Több órán át Jézus csendben maradt, de miért nem beszélt többet?

Ferenc Pápa ezt mondja Jézus csendjéről:

„Mindez azt tanítja nekünk, hogy az ilyen magatartással szemben, mely nem látja az igazságot, marad a hallgatás és a csend…

A csend az, ami győz, de a kereszt által. Jézus csendjével.

Lehet látni, hogy ott van az ördög, aki pedig rombolni akar! De nem, ezzel szemben ott van a csend! Jézus megmondja a magáét, aztán hallgat. Mert az igazság alázatos, az igazság csendes, az igazság nem zajos. Nem könnyű, amit Jézus tett.”

A megpróbáltatások előtt szükségünk van arra, hogy elcsendesítsük magunkat!

A csend nem magányt hoz, a csend az Atya jelenlétét hozza!

Jézus azt tanítja nekünk, hogy a csendben legyünk a kísértés előtt, a kereszt előtt vagy a nehéz időszak előtt.

Szükségünk van a csendre, de nem akármilyen csendre, hanem Jézus csendjére!

 

2. Jézus szomjazik a Kereszten

Emberileg érthető, hogy Jézus szomjazik, a teljes kimerültség miatt, amelyben volt.

De mi ez a szomjúság, amit valójában Jézus akart mutatni nekünk?

Miért ő, aki az elő víz forrása, szomjazott a kereszten?

Jézus egy hasonló szót mondott egy szamáriai asszonynak: 

• „Adj innom!” (Jn 4,7)

Többre vágyott a mester mint vízre. Arra vágyott, hogy az asszony megismerje őt! Jézus fel akarta ébreszteni az asszony szívében a lelki szomjúságot Isten felé.

„Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak.” (Jn 7 37-38)

„Szomjazom” és „Adj innom!” nem lenne aktuális manapság is ?

Jézus vágyakozik, hogy adjon inni neki, mert szomjazik. Szeretnél inni adni Jézusnak?

Mit éreztet Jézus ezzel a szomjúságával?

„Lelkem szomjazik az Isten után, az élő Isten után. Mikor mehetek már, hogy lássam Isten arcát? (42.Zsoltár 3)”

„Isten, én Istenem, téged kereslek, utánad szomjazik a lelkem! Érted sóvárog a testem, mint a száraz, tikkadt, kiaszott föld. ³Téged keres tekintetem a szent sátorban, hogy erődet és dicsőségedet megláthassam”. (63.Zsoltár 2-3)

Éreztük már ezt a szomjúság Istenre?

Talán most a járvány idején hiányzik nekünk az, hogy templomba, misére, szentségimádásra menjünk. Engedjük, hogy e hiány által megszülessen bennünk egy új döntés Istenért.

Sose felejtsük el, hogy nem vagyunk egyedül, nem kell hordozni a kereszted egyedül! Velünk van Jézus, a szentek, Zzűz Mária, az Egyház illetve a közösség is .

Adjon nekünk a Jóisten a kegyelmet hinni, hogy a kereszt után vár minket a feltámadt Krisztus, aki nekünk hoz életet, békét és a győzelemet! 

 

Anderson da Silva – Katolikus Shalom Közösség