Mi a baj a jógával?
A jóga világszerte egyre népszerűbb. Ártalmatlan, üdítő testgyakorlás vagy valami más? Keresztény szempontú értékelés és egy párKatt tag megdöbbentő tanúságtétele.
A jóga világszerte egyre népszerűbb. Se szeri, se száma a jógatanfolyamoknak, a jógával foglalkozó kiadványoknak, cikkeknek, weboldalaknak. Statisztikák szerint csak Amerikábantöbb mint 24 millió jógázó évente 7-8 milliárd dollárt költ jógatanfolyamokra és kapcsolódó termékekre.
Mit kínál ez a remekül jövedelmező iparág? Ártalmatlan, üdítő testgyakorlást vagy valami mást? Jógázhat-e, aki keresztény? Keresztény szempontú értékelés és egy megdöbbentő személyes tanúságtétel.
Mi a jóga?
Első ránézésre kiváló testedzés. Jógázók és orvosok egybehangzó véleménye szerint erősít, energizál, segít a testsúlycsökkentésben. A jó testi közérzet következtében az érzelmekre is pozitívan, nyugtatóan hat. A jóga azonban több, mint testedzés. Spirituális jellegét bizonyítja egy ausztrál statisztika, amely szerint a válaszadók túlnyomó többsége inkább egészségi okból kezdte, de inkább spirituális céllal folytatta a jógázást. A foglalkozásoknak mindössze 60%-át alkotta a testhelyzetek (ászanák) gyakorlása, 40%-át relaxáció, légzési technikák, meditáció és tanítás. A felmérés jelentőségteljes megállapítása, hogy néhány év jógázás után nagyságrendileg visszaesett a magukat kereszténynek vallók száma, viszont nőtt azoké, akik vallástól független spiritualitással vagy a buddhizmussal azonosultak. Vagyis a jóga sokak számára egy Krisztustól idegen spiritualitás felé nyit kaput.
A szanszkrit eredetű jóga szó jelentése: egyesítés, egyesülés. Célja, hogy az ember testét és energiáit uralva teljes fizikai egyensúlyt teremtsen, ily módon megszerezze a lélek teljes nyugalmát, és egyesüljön az istenivel: a hinduizmus személytelen, egyetemes abszolútumával. Ez a „megvilágosodás”, melynek eszköze a jóga holisztikus (testet, szellemet, lelket egyesítő) gyakorlatsorozata.
A jógának számos fajtája létezik, pl. Bhakti, Hatha, Jnana, Karma, Mantra, Raja, Tantra jóga stb. A nyugati világban ismert jógatípusok szinte kivétel nélkül a Hatha tradícióhoz tartoznak, amely különféle testhelyzetek és légzési technikák által készít elő a megvilágosodásra. A jógázó előbb irányítása alá vonja egész testét, majd képessé válik a testtudat teljes kikapcsolására, hogy végül beleolvadhasson a végtelen tudatosságba. A jóga tehát, noha testgyakorlásként indul, valójában átfogó – testi, erkölcsi, pszichés – kultúra, amely a hinduizmusban gyökerező spiritualitás felé vezet. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi az, ami benne ártalmatlannak vagy pozitívnak mondható, és mi az, ami problematikus, sőt veszélyes.
A jóga semleges és pozitív oldala
Megjegyezhetjük, hogy maguk az ászanák (testhelyzetek) ártalmatlanok. Egy-egy testhelyzet önmagában nem indít el az emberben spirituális működést. Például attól, hogy valaki térdel, még nem imádkozik. Az is térdel, aki a kertben gyomlál vagy a földön keresgél. A térdelés csakis megfelelő szándék és cselekvés (imádkozás) mellett válik az imádás aktusává.
A testhelyzeteknek vagy a ritmikus légzésnek lehetnek pozitív testi és pszichés hatásai. A Hatha jóga gyakorlatait orvosok és terapeuták is alkalmazzák különféle betegségek, pl. szívbetegség, asztma, gerincbántalmak, poszttraumás stressz kezelésében. Az egészséges jógázók pedig sokszor megnyugvást, kellemes érzéseket, olykor fényt, meleget tapasztalnak. Előfordul, hogy mély felismerésekre jutnak.
Ezen élmények értékelésénél már indokolt az óvatosság: nem szabad ezeket összetéveszteni a Szentlélek jelenlétével vagy a lelki előrehaladással. A Hittani Kongregáció 1989-ben (Joseph Ratzinger vezetése alatt) kiadott A keresztény elmélkedés néhány szempontjacímű, a katolikus püspökökhöz írt levele figyelmeztet: „Egyes fizikai gyakorlatok automatikusan a nyugalom és feloldódás élményét, elégedettségi érzéseket, sőt talán fény- és hőjelenségeket eredményeznek, amelyek a lelki emelkedettség állapotához hasonlatosak. Ha ezeket felcserélnénk a Szentlélek hiteles vigasztalásával, az a lelki út elképzelésének teljesen hibás módjához vezetne. Ha a misztikus tapasztalás tipikusan szimbolikus jelentőségével ruháznánk fel ezeket, amikor a személy erkölcsi magatartása ennek még nem felel meg, egyfajta szellemi skizofrénia állna előttünk, amely végül pszichés zavarokba, és olykor erkölcsi rendellenességekbe torkollna.” (28)
A jóga problematikus oldala
A jóga több, mint tornaóra. A testhelyzeteket meditációk kísérik, amelyek szellemi-lelki tartalmat közvetítenek. A sugallt eszmék három lényeges ponton összeegyeztethetetlenek a keresztény világszemlélettel. Ezért keresztény ember nem járhat a jóga útján anélkül, hogy hitével ellentmondásba ne kerülne.
• A jóga azt hirdeti, hogy az istenség és a teremtett világ között nincs igazi különbség; a megvilágosult ember beleolvad az istenibe. E monista szemlélet jól tetten érhető a jógában használatos mantrákban. A klasszikus szoham/hamsza légzőmantra jelentése például: „A teremtő tudat vagyok”, vagyis: azonos vagyok az istenséggel. A keresztény tanítás szerint ilyen összeolvadás lehetetlen, mivel Isten lényegileg más, mint a teremtett világ. A jógázók tehát olyan, sokszor ismeretlen nyelvű mondatok ismételgetésére kapnak biztatást, amelyek összeegyeztethetetlenek a keresztény hittel.
• A jóga anyagellenes, az anyagi világot csupán illúziónak tartja. A Bhagavad Gita szerint a jóga „az illúzió megtagadása és a legfőbb tudatossághoz kötődés” (6,2). E szemlélet a gnosztikus eretnekség anyag- és testellenességével rokon, vagyis ellentétes a keresztény felfogással. Hitünk tanítása szerint Isten testet és lelket teremtett, és „szinte nincs az anyagi világnak olyan erkölcsileg helyes használati módja, amit ne lehetne az ember megszentelésére és az Isten dicséretére fordítani.” (A Katolikus Egyház Katekizmusa 1670)
• A jóga különböző formái valójában különféle technikák a megvilágosodás – vagyis a végtelen személytelenségbe olvadás – elérésére. A keresztény imádság ezzel szemben a kegyelem ajándéka (KEK 2725), nem technika, hanem kapcsolat egy Személlyel. Ha technika lenne, akkor azt tökéletesítve automatikusan egyre nagyobb imaélményekhez juthatnánk. Keresztény ember számára a jógatechnikák nem pótolhatják az imát, az Istennel való személyes kapcsolatot.
A jógázás igazi veszélye
A jóga a hinduizmusban gyökerező spiritualitás felé vezet. Legfőbb veszélye, hogy a szentháromságos Istentől elszakadva – más ezoterikus és okkult tevékenységekhez hasonlóan – olyan spirituális világra nyit kaput, ahol nincs védelem a valóságosan létező gonosz szellemi erők ellen. A kapu mögött sokak tapasztalata szerint lejtő következik. Az „eredmény” sokszor csak hónapok, évek múlva mutatkozik, és sokféle formát ölthet a szorongástól a pszichés problémákon át a démoni zaklatásokig. Hogy a veszély mennyire valós, az alábbi tanúságtétel is igazolja, amelyet írásban küldött el egy párKatt tag 2016 januárjában.
E sorok arra a kérdésre is választ adnak, hogy jógázhat-e a keresztény ember. Ha bizonyosan ki tudja zárni a spirituális-meditációs vonatkozásokat, akkor edzésként természetesen bármilyen testhelyzetet felvehet. Az alábbi történet mégis azt súgja, hogy jobban jár, ha jógapózok helyett inkább másféle testmozgást választ. A jóga és az ezotéria kínálata ínycsiklandó, de nagyrészt mérgezett. Kóstolgatni sem tanácsos.
P. Borbála tanúságtétele
„A főiskola befejezése után nem tudtam aludni szinte egyáltalán. Egy pszichológus azt tanácsolta, hogy tanuljak relaxációt, erre elvégeztem egy agykontroll-tanfolyamot. Akkor még nem tudtam, hogy ez nem jó. Az agykontroll után elkezdem jógázni, szintén egy pszichológus tanácsára.
Hatha jógának volt meghirdetve, ászanákkal (különböző testtartásokkal), közben zenés meditációkkal. A szeretetet hirdették. Azt tanították, hogy ugyanazt tanítja a kereszténység is, mint a jóga, és ugyanaz az istene is, csak az ún. ‘exoterikus’, templomba járó keresztények nem ismerik az igazi istent, azt csak az ‘ezoterikusok’ ismerhetik meg a jógán és a ‘titkos tanításon’ keresztül. Ekkor azt hittem, rátaláltam az igazi Istenre. (Korábban ateista voltam.)
Később ez a jóga tantra jógává vált, ami ‘a szexuális energia tudati szintre emelése’, vagyis a szabad szexet hitdette. A ‘mesterünk’ azt tanította, hogy annál jobb, minél több emberrel létesítünk szexuális kapcsolatot. Erre képtelen voltam, és a sok meditációtól olyan ‘tudattágulásom’ lett, hogy kezdtem elveszíteni a kapcsolatot a normál világgal. Úgy éreztem, hogy a tudatom beleolvad az ‘istenibe’, az ‘én-tudatom’ kezdett megszűnni, és már nem is tudtam, valójában ki is vagyok én. Ezzel együtt a szexuális vágyam a többszörösére fokozódott, de képtelen voltam kiélni, és azt hittem, nem tudom teljesíteni Isten elvárásait. Gyakorlatilag az őrület határára kerültem.
Ekkor önszántamból bementem egy pszichoterápiás intézetbe (Tündérhegy), ahol semmi mást nem tudtak velem kezdeni, mint hogy agyongyógyszereztek, mire teljesen leállt a gondolkodásom és eltűntek az érzelmeim. Olyan lettem, mint egy zombi, csak enni tudtam, meg aludni.
Mire kiengedtek az intézetből, hozzászoktam a gyógyszerekhez, és hogy le tudjak szokni, mentem tovább az okkultizmus útján (reiki, különféle szekták kézrátételezései, krisnások, akupunktúra, homeopátia…). Ezek mellett folyamatosan süllyedtem, és démonok is elkezdtek támadni. Ekkor rájöttem, hogy ez az út nem az igazi Istenhez vezet, csak nem tudtam, Őt hol találom.
Ekkor megjelent nekem a sátán, és azt hazudta, hogy meg fog ölni, és én ez ellen semmit sem tehetek. Ezt tette öt hónapig. Amikor már biztos voltam benne, hogy meghalok, beestem egy katolikus paphoz, aki tudta, miről van szó. Adott egy áldást, és abban a pillanatban megállt a rosszabbodásom. Szentmisére kezdtem járni, megtérő imát mondtak velem, életgyónást végeztem. Nagyon sok démon hagyott el. Fél évig imádkozott értem egy exorcista (ördögűző) pap, ezalatt nagyon sok szabadulást és gyógyulást kaptam.
Ezután még 6 évig jártam egy csoportterápiás műhelybe, ahol a gyógyulásom és szabadulásom teljesen befejeződött. 5 évig voltam az okkultizmusban, 25 éves koromtól. 11 éve, hogy megtértem, 2005-ben, 30 éves koromban. Most 41 éves vagyok. Sajnos ezt kockáztatja az, aki belekeveredik az okkultizmusba, aminek ma ‘New Age’ (Új Kor, Vízöntő Kora), illetve ‘ezotéria’ az összefoglaló neve.”
Ezra Sullivan OP írásai alapján
A New Age jelenségeiről bővebben:
A Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Jézus Krisztus az élő víz hordozójacímű dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.
Gál Péter: A New Age keresztény szemmel (letölthető)
Kovács Gábor: Mágia és hit (letölthető)
Ménesi Krisztina/párKatt.hu
A cikk a parkatt.hu honlapjáról származik.