capaprimeirocentro

1982. július 9-én, egy egyetemistákból álló csoport, Moysés Louro de Azevedo Filho-val az élen felavatták az első Shalom Evangelizációs Katolikus Központot, D. Aloísio Lorscheider Fortaleza bíborosának jelenlétében és áldásával.

Ez a központ, ami a Shalom „falatozójaként” szolgált, egy vonzó hely volt, ahol a fiatalok találkozhattak, ehettek valamit és szabadon beszélgethettek. Az önkéntes fiatalok, akik az asztaloknál szolgáltak fel, mindig készen álltak egy baráti beszélgetésre és folyton keresték az alkalmat, hogy lehetőségük nyíljon megosztani amit a legfontosabbnak tartanak: Istennel való személyes tapasztalatukat, ami megváltoztatta az életüket. Sokszor a beszélgetések, amik az étkezdében kezdődtek, végül a kápolnában, az Oltáriszentség előtti imában fejeződtek be. Létrehoztak az Evangelizációs központban egy könyvesboltot, ahol evangelizációval kapcsolatos cikkeket lehetett olvasni és kialakítottak termeket is az imacsoportok számára.

A fő célközönség a fiatalság volt, de a Shalom Evangelizációs központ ugyanúgy vonzotta a családokat, gyerekeket és idősebb embereket is. Nem sokkal a központ felavatása után, Moysés Azevedo több fiatal társával együtt, akik elkötelezettebb életet éltek az evangelizálás Műve iránt, azon kezdtek gondolkodni, hogy az Úr nem hívja-e őket egy teljesen Krisztus Királyságának szentelt életre, amit a gyakori ima és a testvériség lelkülete határoz meg.

1985-ben az első fiatalok ígéretet tettek, hogy Moysés által leírt szabályok szerint fognak élni és ezzel létrejött az Életközösség. A következő évben mások is csatlakoztak a közösséghez, mint a Szövetség Közösség tagjai. Ez a lépés új lendületet adott a kezdeti evangelizációs Műnek.

Egyre többen kaptak meghívást a közösségbe, az imacsoportok és a hitbeli növekedés egyre jobban terjedt. Az evangelizációs tevékenységek különböző területeken zajlottak: képzéseken, művészeti ágakon, kommunikációs eszközökön, nagy eseményeken, fiataloknak, családoknak, gyerekeknek szervezett evangelizációs programokon valamint nehéz helyzetben élők segítésén keresztül valósultak meg.

A következő években többen is csatlakoztak az első csoporthoz és lassanként az Egyház, a püspökökön keresztül kezdte ösztönözni a jelenlétüket és a közösség misszióját Brazíliában és az egész világon.

Jelenleg a Katolikus Shalom Közösség körülbelül 20 országban létezik.

1998 Húsvétján Cláudio Hummes bíborostól, Fortaleza érsekétől, a közösség egyházi jóváhagyást nyert, mint egyházmegyei jogú Krisztushívők Magántársulása. 2007 február

22-én a közösség megkapta a pápai “ad experimentum” (ideiglenes) jóváhagyást a Laikusok Pápai Tanácsától, és 2012-ben véglegesítették ezt.