Ebben az évben Budapesten kerül megrendezésre az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Moyses Azevedo, a Katolikus Shalom Közösség alapítója is részt vesz az eseményen, mint ahogy a többi egyházi vezető is, akiknek tanításai és tanúságtételei a hivatalos program részét képezik. Moyses, előadása keretében beszél majd az új közösségekről és a saját tapasztalatáról, arról a Nemzeti Eucharisztikus Kongresszusról, amely a Katolikus Shalom Közösség kiindulópontja volt. Az ő tanúságtétele nyomán az is várható, hogy jobban megértjük majd a missziós tevékenység kapcsolatát az Egyházzal, az emberiséggel, a fiatalokkal. Ez egy személyes találkozás a Feltámadottal, aki keresztül ment a kereszten, aki jelen van az Eucharisztiában, életet, reményt és örömöt hoz nekünk és ösztönzi az evangelizációt.
52 Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Magyarországon
Magyarország bíborosa a teljes program bemutatásakor hangsúlyozta, hogy nemcsak vallási eseményeknek szentelik a kongresszust, hanem lesznek elgondolkodtató pillanatai is a rendezvénynek, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk a világ iránti keresztény szeretet szellemében. Ezzel kapcsolatban különféle tudományos szemináriumokat, koncerteket és tanúságtételeket szerveznek, valamint egy három napos teológiai szimpóziumot, amely megelőzi a kongresszust, és ahova minden földrészről várnak majd tudósokat.
Az ünnepség során – magyarázta Magyarország bíborosa, több mint 4000 ember lesz elsőáldozó, akiknek fehér ruháját a fogyatékkal élők egy szövetkezete fogja készíteni. Ferenc pápát is várjak a kongresszusra, aki a szeptember 12-ei záró misét mondja a Hősök terén.
A nemzetközi esemény nagyszerű lehetőség arra, hogy megerősítse a keresztények hitét és az új evangelizáció útján újjáépítse a keresztény közösségek identitását, elmélyítse az egységet Krisztussal és a testvérekkel, és munkálkodjon a népek megbékéléséért.
Ezenkívül a keresztények közötti párbeszéd megerősítésére is szolgál abban a bizonyosságban, hogy több dolog az, ami összeköt minket, mint ami szétválaszt. A kongresszus programja számtalan katekézist, különféle kiállításokat és egyéb kulturális eseményt, valamint fiataloknak szóló találkozót is tartalmaz.
Megerősített részvétel
Moyses Azevedo és Ferenc pápa személyesen ott lesznek a rendezvényen, rajtuk kívül mind az öt kontinensről várják a püspökök részvételét, többek között a Rio de Janeiro-i Orani João Tempesta érseket, Adrew Yeom So-jung szöuli bíborost Dél-Koreából, az iraki Luis Raphael Sako babiloni káldeust és Piero Marini érseket, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnökét.
A rendezvény jelentősége
Az Eucharisztikus Kongresszus azon emberek találkozója akar lenni, akik megvallják a katolikus hitet a Legszentebb Oltáriszentség valóságában és akik nyilvános bizonyságot akarnak tenni hitükről az Úr Jézus valódi jelenlétében.
Az Eucharisztikus Kongresszus tehát meg akarja erősíteni ezt a bizonyságot: “Ő köztünk van!” Meghívás mindazoknak, akik hisznek ebben az igazságban: “Gyere és lásd!” (János 1,39) Összehangolja a valóságot és reméli, hogy új tanúságtételek születnek a Feltámadott Jézus valódi jelenlétének megtapasztalásával kapcsolatban, aki élteti, vigasztalja és megtéríti a híveket.
Az Eucharisztia jelenlét – mondja Moyses, mert maga Jézus mondta, hogy életünk minden napján velünk lesz. “Kegyelmet és erőt ad nekünk, hogy túléljük a kereszt és a Feltámadás misztériumát. Az Eucharisztia a szeretet áldozata.” – tette hozzá Moyses. A világjárvány idejének fájdalmai közepette nem vagyunk egyedül, az alapító szerint egységben vagyunk Krisztussal, Krisztusban és Krisztusért. Az Eucharisztia szolgálat, remény, erő és bizalom.
Ezzel együtt a Szentségimádás a keresztény következetesség és a hitelesség iránti elkötelezettséget is igényel. Ezért egy Eucharisztikus Kongresszusnak teológiai, lelki, lelkipásztori, missziós, kateketikai, hivatási, szociális, politikai, kulturális, ökológiai, ökumenikus és vallásközi vonatkozásai is vannak.
Az Eucharisztikus Kongresszus eredete
Emilie Tamisier asszonyt (1834-1910) Eymard Szent Péter Julián, az Örökimádás Mozgalmak és az Oltáriszentségről Nevezett Papok Kongregációjának alapítója ihlette, akit az Eucharisztia apostolának is neveznek. Rajta kívül még más laikusok, papok, püspökök segítségével és XIII. Leó pápa áldásával megszervezte az első Eucharisztikus Kongresszust Lille városában (Párizstól 230 km-re található), melynek témája: Az Eucharisztia megmenti a világot. A résztvevők megvallották az Eucharisztiában jelen lévő Krisztusba vetett hitet, amely orvosság a tudatlanság és vallási közömbösség ellen.
XI Piusz pápa hivatalba lépésével az Eucharisztikus Kongresszusok nemzetközivé váltak, mivel felváltva kezdték el ünnepelni őket az összes kontinensen, felöltve ezzel egy misszionáriusi dimenziót, melynek az újra-evangelizálás is lényeges szempontjává vált.
Az egyes Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíneit maga a pápa választja ki.
Csak a Münchenben, 1960-ban megtartott 37. Kongresszus után nevezték őket satio orbis-nak, tehát az Egyetemes Egyház ünnepének, hogy megemlékezzünk Isten ajándékáról, az egész emberiség számára adott Eucharisztiáról, mely új erőt ad az eucharisztikus áhitatgyakorlatok minden megnyilvánulásának.
Eucharisztikus Kongresszust lehet tartani egyházmegyei szinten, ahol részt vesznek az egyházmegye papjai, szerzetesei, és hívei. A Kongresszus lehet országos szintű is, az összes egyházmegye püspöke, papja és diakónusa, szerzetese és a hívek részvételével, valamint lehet nemzetközi is, ami az egész Egyházat és minden országot magában foglal.
Az Eucharisztikus Kongresszus a történelme során csak kétszer került elhalasztásra az I. – és II. Világháború során, illetve a II. Világháborút követően 1952-ig nem rendezték meg. Ez az első alkalom, amikor egy világjárvány akadályozta meg a megvalósulását.
Brazília részvétele az Eucharisztikus Kongresszuson
52 Eucharisztikus Kongresszust tartottak, melyek közül az utolsót Cebu városban, a Fülöp-szigeteken 2016-ban. Brazília adott otthont a 36. Kongresszusnak Rio de Janeiroban, 1955. júliusában, amikor Brazíliát ünnepélyesen Jézus Szívének ajánlották.
Brazíliában eddig 18 Eucharisztikus Kongresszust tartottak. Az elsőt 1933-ban Salvadorban szervezték meg, az utolsót Recifiben és Olinda városában, melynek témája: “Kenyér minden asztalon.” II. János Pál pápa két Kongresszuson vett részt: Fortalezában 1980-ban, és 1991-ben Natalban. A többi alkalommal egy különleges küldött képviselte a pápát.
János Pál pápa szavai az 1980-as Kongresszuson
1980-ban II. János Pál pápa Brazíliába látogatott, hogy részt vegyen a Nemzeti Eucharisztikus Kongresszuson. Ez július 9-én történt Fortalezában. Egy a város által alig ismert fiatal képviselte az egész fiatalságot a rendezvényen. Moyses Azevedo Péter utódjának lábainál ajánlotta fel az életét az Egyház, a fiatalok és az emberiség javára. Ezen az eseményen született meg az első szikrája a Katolikus Shalom Közösségnek.
A szent beszédben a következőket mondta a Szentatya: “Ettől a pillanattól kezdve, és a következő napokban, Fortaleza különleges módon az emeleti teremmé válik, ahol azt a lakomát ünnepeljük, amelyről a liturgia beszél, énekelve és megerősítve az Egyház hitét az Oltáriszentségben.
Ebből a hitben érlelt tudatosságból adódik a legmélyebb és legkedvesebb válasz arra kérdésre, amelynek elgondolkodására a Nemzeti Eucharisztikus Kongresszus hívta a híveket “Merre mész?” Mely horizontokra irányulnak az erőfeszítések, amelyekre fáradságosan építed a holnapodat? Melyek azok a célok, amelyeket el kívánsz érni a mindennapos küzdelmeiddel, munkáddal és áldozataiddal? Igen, hová megy a zarándok a világ és a történelem útján?
Emberek új szívvel, a szeretet által átformált szívvel: erre van szüksége Brazíliának, hogy magabiztosan járjon a jövője felé. Ezért az az imádságom és kívánságom, hogy ez a nemzet mindig gyarapodjon lelkileg, erkölcsileg és anyagilag, megerősítve azzal a testvéri szellemmel, amit Krisztus hozott a földre. Tűnjön el vagy fokozatosan csökkenjen minimálisra a jóléti régiók és a kevésbé szerencsés régiók közötti különbség. Tűnjön el a szegénység, az erkölcsi és lelki nyomor, a marginalizáció, és minden polgár ismerje fel és fogadja el Krisztusban testvéreit.
Mindez minden bizonnyal lehetséges lesz, ha az eucharisztikus élet új korszaka felpezsdíti az egyházi életet Brazíliában. Jézus szeretete és imádata az Oltáriszentségben legyen a hitetek és a brazil nép hitének legfényesebb jele.
Ó, Eucharisztikus Jézus, áldd meg Egyházadat, áldd meg ezt a nagy nemzetet, adj nekik nyugodt jólétet és békét!”
Valószínűleg e szavak által ihletve, Moyses még nagyobb lelkesedést nyert ahhoz, hogy válaszoljon a szívében feltörő misszionáriusi szomjúságra. Attól a pillanattól kezdve, a pápa szavai által ihletve létezik az, ami ma világszerte úgy ismert mint Katolikus Shalom Közösség.